SZÜLŐK FIGYELEM >>> NAPI 8500 FORINTOT KAPHAT HA BETEG A GYERMEKE!
HirdetésA MUNKAVÁLLALÓ SZÜLŐNEK 12 ÉVEN ALULI GYERMEKE BETEGSÉGE IDŐTARTAMA ALATT JÁRÓ ELLÁTÁS.
Ki jogosult gyermekápolási táppénzre?Ha Ön biztosított, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén jár gyermekápolási táppénz. Amennyiben az Ön beteg gyermeke 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.
Jó, ha tudja, hogy a gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.
A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
a fennálló biztosítási jogviszony,
a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:
az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot. Erről gyermeke háziorvosa gondoskodik.
A pénzbeli ellátások tekintetében akkor minősül szülőnek, ha Ön:
vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,
a szülővel együtt élő házastárs,
nevelőszülő,
helyettes szülő,
gyám, továbbá
ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások
A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.
Mennyi időre folyósítható gyermekápolási táppénz?
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy Ön, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.
A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:
aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Hirdetés
Az egyedülállóság szempontjából pedig különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.
A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:
A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
Amennyiben Ön az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint “gyermekápolási táppénz előzményt” a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapjáig gyermekápolási táppénzre.
Ha több gyermekem egyidejűleg beteg, akkor mindegyik után jogosult vagyok táppénzre?
Több gyermek egyidejű betegsége esetén Ön választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.
Mennyi a gyermekápolási táppénz összege?
A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani.
Kaphatok GYÁP-ot ha nincs elég biztosítási időm?
A méltányosságból engedélyezhető gyermekápolási táppénz szabályairól itt olvashat.
Milyen dokumentumok szükségesek az igényléshez?
Amennyiben gyermeke betegsége miatt igényel gyermekápolási táppénzt, ügyeljen arra, hogy az orvos által kitöltött keresőképtelenségről szóló igazolás mellett, még ki kell tölteni a Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához (NYIL. 40/tp. r.sz.) elnevezésű nyomtatványt.
Hová nyújtsam be a gyermekápolási táppénz iránti igényemet?
Az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, főváros esetében a XIII. Kerületi Hivatalhoz (továbbiakban: járási hivatal) kell benyújtani.
Hol történik az ellátás elbírálása?
A gyermekápolási táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg gyermek szülőjének munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal bírálja el.
Mennyi időm van a GYÁP igény érvényesítésére?
Fontos, hogy az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a gyermekápolási táppénz iránti igényt.
Mennyi idő alatt bírálják el a GYÁP igényt?
Az Ön kérelmét annak, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő 8 napon belül bírálják el, feltéve hogy a gyermekápolási táppénz iránti kérelem az Ön által benyújtott dokumentumok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.
Van-e lehetőségem az elektronikus kapcsolattartásra?
Az elektronikus kapcsolattartás részletes feltételeiről, az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályairól és az üzemzavarról, illetve az ügyfélkapu létesítéséről szóló tájékoztatót ide kattintva érheti el.
Az ellátásban részesülőnek milyen bejelentési kötelezettsége van?
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Ön, mint ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenteni, ha a gyermekápolási táppénz folyósításának ideje alatt az igénylő biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Nyomtatványok
Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhes) állományba vételről (A3517-140/a)
Orvosi igazolás (A3517-25)
Igazolás a szülő részére 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról
Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához (NYIL. 40/tp. r.sz.),
Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról (KPE160/a)
Foglalkoztatói igazolás
Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez
Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához
Jogszabályok:
1997. évi LXXXIII. a törvény kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) és p), 6. § (1), 39–39/B. §, 43. § (1), 44. § b) – e), h), 46. § (1) b)–e), (1a), (6), 77. § (2), 80. § (6)
217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. § (2) b). (5)-(6), 25/B. §, 27. § – 31. §, 31/A. §–31/E.§, 38/B. §–39. §
2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról; érintett szakasz: 3. § (1) b)
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
Forrás : neak.hu (volt oep)
Hirdetés
A cikk forrása: naprakeszfigyelo.hu