TB fogászat – államilag támogatott fogászat – itt vannak a legfontosabb kérdések és válaszok!
XIII. Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
„Állami” és „magán” fogorvos közül választhatok, ha fogászati ellátásra szorulok?
Hirdetés
A köznyelv „állami” vagy „körzeti” fogorvosnak nevezi a társadalombiztosítás által támogatott fogászati rendelőben dolgozó orvost, míg „magán” fogorvosnak az előző csoportba nem tartozókat.
Alaphelyzetben tehát társadalombiztosítás által finanszírozott vagy nem finanszírozott fogászati rendelő közül választhat a páciens.
Speciális eset, amikor a körzeti fogorvosi rendelőben található a fogorvos magánrendelője. Ebben az esetben félreértésekre adhat okot, hogy a kifüggesztett árlista a körzethez tartozó betegekre is, vagy csak a magánellátást igénybe vevő betegekre vonatkozik. Ez minden esetben tisztázásra szorul.
A magán fogászati rendelőben minden beavatkozásért fizetnem kell?
Igen, mégpedig az árlistában meghatározott térítést kell fizetniük a betegeknek. Az árlistát a magánszolgáltató köteles jól látható helyen kifüggeszteni az igénybe vehető szolgáltatások jegyzékével együtt.
Ha magán fogászati rendelőbe megyek, mire figyeljek különösen?
Ha magánrendelőbe megyünk, mindig kérjünk számlát. Ezen szerepelnie kell a pontosan kifizetett összegnek és az ezért nyújtott szolgáltatásnak. Beültetett eszközök esetében ezeket is listázni kell, mert így hiba esetén akár a gyártó is felelősségre vonható.
Pontos dokumentáció hiányában sem az orvos, sem a beteg nem tudja igazolni az eljárás menetét, lehetetlen kideríteni, hogy ki mit rontott el, és hogy kinek van igaza. Ezért lenne fontos mindkét fél érdekében, hogy a kezelés minden lépése pontosan követhető legyen.
Milyen papírokat kell magammal vinnem a körzeti fogorvoshoz?
Az ellátáshoz érvényes TAJ-kártya, továbbá személyazonosságot igazoló okmány (lakcímkártya) szükséges.
18 éven aluli/62 éven felüli beteg/várandós vagyok, milyen beavatkozásokért kell fizetnem a körzeti fogorvosnál?
A teljes körű alap- és szakellátás (orvosi munka) térítésmentes, kivéve a fogtechnikai költségeket.
62 éven felüli beteg vagyok, fogpótlást szeretnék, milyen költségekkel kell számolnom?
A fogpótlások fogtechnikai díj megfizetése mellett igényelhetők, tehát fogorvosi munkadíjat nem kell fizetni. Fontos azonban, hogy a biztosító a kivehető fogpótlásokat 48 hónapos kihordási idő mellett finanszírozza, míg ez rögzített pótlás esetén 60 hónap, azaz, ennyi ideig új pótlás nem készíthető biztosítói támogatással. Amennyiben azonban a maradékfogak számában változás áll be, úgy a finanszírozás a jogszabályi időn belül is újra biztosított.
18 és 62 év közötti beteg vagyok, milyen beavatkozásokért kell fizetnem a körzeti fogorvosnál?
A körzeti fogorvosnál azért az ellátásért kell fizetni, amely az OEP által támogatott beavatkozáson kívül esik.
A 18 és 62 éves életkor közötti biztosítottak a fogpótlások fogorvosi munkáira teljes térítési díjat kötelesek fizetni, a technikai költségekhez nyújtott ártámogatást pedig az OEP határozza meg, tehát fogorvosi munkadíjat és fogtechnikai díjat (részleges) is kell fizetni.
Honnan tudhatom meg, hogy mennyit kell fizetnem a körzeti fogorvosnál?
Az egészségügyi szolgáltató köteles jól látható helyen kifüggeszteni a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.
A „fehér tömésért” fizetnem kell?
Az ún. fehér tömés, vagyis a fényre kötő fogtömés ugyanúgy ingyenesen jár az érvényes TAJ- kártyával rendelkező betegeknek, mint az amalgámtömés.
Milyen beavatkozásért nem kell fizetnem a körzeti fogorvosnál?
A beteg életkorától függetlenül:
– sürgősségi ellátás
– szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, pl. 18 éves kor felett évente egyszer)
– szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog- és szájbetegségek kezelése
– fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés; gyökérkezelés; gyökértömés évente egyszer felszínenként)
– fogsebészeti ellátás (például foghúzás)
– fogkőeltávolítás (évente egyszer)
– ínyelváltozások kezelése
Ezek az ellátások beutaló nélkül vehetők igénybe.
Mit jelent a szűrővizsgálat?
Célja, hogy lehetőleg egész életünkön át megtarthassuk saját fogainkat. Ennek első lépése, hogy évente legalább egyszer fogászati szűrővizsgálaton vegyünk részt, ahol a szuvas fogakat, foghiányokat, ínyproblémákat ellenőrzik, valamint szájüregi rákszűrő vizsgálatot is végeznek. A fejnyak régió daganatai gyakran ilyen szűrővizsgálat során kerülnek korai felismerésre.
Ilyenkor lehetőség adódik megbeszélni a helyes fogmosási, szájápolási módszereket is, beleértve a fogköz tisztításának jelentőségét is.
Mivel tudom igazolni, hogy szűrővizsgálaton vettem részt?
A szűrővizsgálatok megtörténtét az ellátó fogorvos nyomtatvány kitöltésével igazolja. A szűrővizsgálatok elvégzésének igazolására jogosult minden fogorvos, a kizárólag magánpraxist folytató fogorvos is.
Hirdetés
Rendelési időben megfájdult a fogam, nem jelentkeztem be előre a körzeti fogorvosomhoz, köteles engem fogadni?
Igen, tekintettel arra, hogy a fogfájás a sürgősségi ellátás körébe tartozik.
Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a sürgősségi ellátás körébe tartozó panasszal fordul a beteg fogorvoshoz, köteles őt fogadni és a megfelelő beavatkozást elvégezni, amennyiben a sürgősségi eseteken kívüli panasszal fordul a társadalombiztosítás által támogatott fogászati szolgáltatóhoz, előfordulhat, hogy a fogorvos egy későbbi, időpont-egyeztetést követően meghatározott időpontban fogja ellátni.
A rendelési idő még nem járt le, azonban a fogorvosom már nem tartózkodott a rendelőben, szabályos ez?
A praxisjoggal rendelkező fogorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés minimális tartalmi kellékei között szerepel a rendelési idő meghatározása.
Amennyiben a fogorvos nem tartózkodott a rendelőben az előírt rendelési időben, adott esetben előfordulhat, hogy megsértette a feladatellátási szerződésének rendelkezését.
A praxisjoggal érintett települési önkormányzat írásban felszólíthatja a fogorvost a feladatellátási szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítésére. Ha a fogorvos a felszólítás ellenére sem tesz eleget a szerződésben vállaltaknak, az önkormányzat felmondhatja a szerződést.
Ha nem rendel a fogorvosom, kihez fordulhatok?
A praxisjoggal rendelkező fogorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés minimális tartalmi kellékei között szerepel a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések meghatározása.
A fogorvos helyettesítését csak olyan orvos láthatja el, aki a fogorvosi feladatkörre előírt személyi feltételeknek megfelel.
A fogorvos köteles gondoskodni arról, hogy jól látható helyen (pl.a fogorvosi rendelő ajtaján) a helyettese megnevezésre kerüljön, a helyettesítő fogorvos rendelési idejének feltüntetésével egyidejűleg. (Ugyanígy jár el a fogorvos abban az esetben is, ha szabadságra megy.)
A fogorvosom gumikesztyű használata nélkül dolgozik, szabályos ez így?
A fogorvosi rendelőben fennáll annak a lehetősége, hogy a különböző testnedvek a személyzet bőrére vagy ruházatára kerülnek, ezért az egészségügyi személyzet a fertőzés veszélye miatt köteles védőeszközöket viselni. A fertőzések közvetlen terjedése ellen a személyi védelem kellékei (köpeny, sapka, maszk, gumikesztyű, nagymértékű szennyeződést feltételezve cipővédő) nyújtanak hatékony védelmet.
A „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ és a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumának
Módszertani Levele alapján – mely Infekciókontroll a fogászatokon címmel jelent meg 2003-ban – minden olyan tevékenység végzése esetén, amikor az egészségügyi személyzet keze szennyeződhet a beteg vérével vagy nyálával, egyszer használatos gumikesztyűt kell viselni, azaz használata kötelező minden fogorvos és asszisztens számára. A betegek között kesztyűt kell váltani. A kesztyűk mosását kerülni kell.
Az Országos Epidemiológiai Központ 2013-ban kiadott egy ajánlást A fogászati egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére címmel, mely a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ és a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma által 2003-ban készített Infekciókontroll a Fogászatokon Módszertani Levelét váltotta fel, annak aktualizált változata, mely a módszertani levél kiadása óta eltelt időben megjelent, fogászati egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések prevenciójával kapcsolatos ajánlásokat integrálta.
Az ajánlás a korábban kiadott módszertani levélben foglaltakhoz képest, a kesztyűre, mint védőeszközre, nem tartalmazott új rendelkezést.
Iskolafogászaton milyen beavatkozásokat végezhet a fogorvos? Kell- e a szülő hozzájárulása?
Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos alapfeladata, hogy a körzetéhez tartozó gyermekeket – egyénileg és csoportosan – fogászati gondozásban részesítse, továbbá, hogy a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végezze.
Feladatai közé tartozik, hogy:
– évente két alkalommal a rendelőben elvégezze a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését
– további kezelésre szorulókat visszarendelje
– szakellátásra (pl. fogszabályozó kezelésre) irányítsa a rászorulókat
Az óvodások esetében a szűrővizsgálatot évente legalább egyszer köteles elvégezni.
Fontos kiemelni, hogy a kisiskolások, óvodások ellátása során a szülő tájékoztatása és hozzájárulása nélkül nem történhet semmiféle beavatkozás. A fogászati szűrést megelőzően az iskola értesíti az érintett szülőket a vizsgálatokról, és egyben nyilatkozatot kér tőlük, hogy a szűrés eredményeként esetleg szükséges fogorvosi beavatkozáshoz hozzájárulnak-e, vagy csak a szűrés eredményét kérik, és más fogorvosnál kívánják igénybe venni az ellátást.
Kihez fordulhatok, ha sérelem ér fogászati beavatkozással kapcsolatban?
A fogászati ellátás során – akár állami, akár magán ellátóról van szó – kiemelten fontos a kezelések pontos dokumentációja mindkét fél érdekében.
Problémás esetekben a betegeknek mindenképpen érdemes betegjogi képviselőhöz fordulniuk, akár magán-, akár állami rendelőről legyen szó.
A betegjogi képviselői hálózat az OBDK, mint független központi hivatal keretein belül működik, szolgáltatásuk mindenkinek ingyenesen jár, elérhetőségeiket pedig minden rendelőben fel kell tüntetni.
A betegjogi képviselők vitás esetekben a kérdés eldöntéséhez szakvéleményért fordulhatnak a szakfelügyelő főorvoshoz, aki segít feltárni, hogy megalapozott-e a beteg panasza, és valóban történt-e mulasztás. Fontos azonban tudni, hogy a betegjogi képviselők elsődleges feladata a felek álláspontjának közelítése. Általában a peren kívüli megegyezést szokták szorgalmazni, hiszen egy évekig elhúzódó per sokkal kellemetlenebb mindkét félnek. Mivel az orvosok nagy része ma már széles körű, minden kockázatra kiterjedő biztosítással rendelkezik, ez a megoldás a jellemzőbb. A betegjogi képviselő hatásköre is eddig terjed, a bíróság előtt a peres eljárás során már nem képviselheti a beteget.
Honnan tudhatom meg, hogy ki az illetékes betegjogi képviselő ügyemben és miben tud ő nekem segíteni?
Az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők illetékességi területe az OBDK honlapján (www.obdk.hu) a „Betegjog” ponthoz tartozó „Betegjogi képviselők elérhetőségei” alpont alatt található meg, ahol e-mail címük és telefonszámuk is megtalálható. A betegjogi képviselők az OBDK nyilvántartási számával ellátott fényképes kártyaformátumú igazolvánnyal rendelkeznek, amely megkönnyíti az azonosíthatóságot az intézmények és az állampolgárok részére is.
Az illetékes betegjogi képviselő neve és elérhetősége megtalálható továbbá minden egészségügyi szolgáltató egységes hirdetményén, továbbá amennyiben honlappal rendelkezik, akkor a honlapon is.
A betegjogi képviselő tevékenysége során:
– segíti a beteget jogai megismerésében, az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, annak megértésében, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében;
– segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, mely megkeresésre az egészségügyi szolgáltató 30 napon belül köteles érdemben válaszolni (kivételt képez, ha a panasz orvoslásához más szerv vagy hatóság megkeresése szükséges, mely esetben 60 nap az ügyintézési határidő);
– a beteg írásbeli meghatalmazása alapján – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – panaszt tehet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és az eljárás során képviseli a beteget;
– kapcsolatot tart – működési területén – az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal, a térségi egészségszervezési pontokkal, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével, a területi igazságügyi szakértői kamarákkal;
– jogosult az egészségügyi szolgáltató területére belépni, iratokba betekinteni, az egészségügyi dolgozókhoz kérdést intézni;
– rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról; különös figyelmet fordít a kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére;
Hirdetés
Forrás : merjmosolyogni.hu
A cikk forrása: naprakeszfigyelo.hu